Cesky Krumlovban, kedvenc cseh városkánkban jártunk a nyár végén, hogy végre kipróbáljuk a régóta tervezett rafting túrát a Moldván.
 A világörökség részét képező gyönyörű és hangulatos belvárosban már többször jártunk és mindeddig csak irigykedve figyeltük a Moldván vidáman evező turistákat.

Korábban még nem jártam olyan városban, ahol a főbb nevezetsségeket egy raftból vagy kenuból ilyen természetközeli hangulatban lehet megcsodálni. Azoknak akik szeretik a nyugis, alternatív városnéző túrákat felejthetetlen élmény ez a túra!

[caption id="attachment_604" align="alignnone" width="780"] Könnyed evezés az óvárosban[/caption]

Cesky Krumlovot különleges fekvése igazi mesevárossá varázsolja, ahol folyamatosan az az érzésünk, mintha egy középkori film díszletei közé tévedtünk volna.
 A Moldva folyó a város centrumában éles kettős kanyarulatot vesz, ennek köszönhetően a belváros szinte szigetszerűen körbehajózható.

A város egyik jelképe a 14. században épült, majd a 16. században átépített, reneszánsz stílusú krumlovi vár, mely Csehország második legnagyobb vára. A vár egyébként egy különlegesen szép, 54 méter magas toronnyal büszkélkedik, mely nyitott a látogatók előtt.

[caption id="attachment_618" align="alignnone" width="780"] Cesky Krumlov látképe[/caption]

A belvárosban gond nélkül találhatunk raft-, kenu- valamint biciklikölcsönzéssel foglalkozó programirodákat, ahol előzetes bejelentkezés, illetve hosszabb várakozás nélkül foglalhatunk helyet a következő induló túrára.

Többféle túra közül választhatunk, attól függően, mennyi időnk és energiánk van.
 A legrövidebb túra csak a várost érinti, ezalatt az egy óra (5 km) alatt megcsodálhatjuk a romatikus part menti csodás portákat valamint a patinás Szent-Vitius templomot és a krumlovi várat.

[caption id="attachment_611" align="alignnone" width="780"] Frissítő pont a zúgó után[/caption]

Ha több időt szeretnénk a vízen tölteni, akkor lehetőség van egy két órás (10 km) túrára. Az indulási pont megegyezik mindegyik túránál, itt azonban a városhatáron túl található a felvételi pont. Ez talán a legizgalmasabb és fizikailag is kibírható túra.

A városi túra egyik legjobb attrakciója, hogy útközben több helyen is lehetőség van kikötni és betérni valamelyik part menti vendéglátó helyekre egy sörre és némi harapnivalóra, így a rafting túrát szuperül össze lehet kötni a cseh és helyi sörök felfedezésével.  Az itteni sörözők érdekessége, hogy egyazon sörből 10 és 12 Bollinger fokos verzió is kóstolható, ezért a tapasztaltabb sörrajongók is garantáltan kóstolhatnak itt különlegességeket.

[caption id="attachment_615" align="alignnone" width="780"] Krčma U dwau Maryí[/caption]

Cesky Krumlov rafting túráinak egy másik érdekessége az úszó büfé, amelyet egy híd lábánál találhatunk. Tulajdonképpen ez is egy úszó alkalmatosság, amit horgony tart stabilan. Egyszerűen melléevezhetünk és beülhetünk a vizen úszó bárba egy hideg sörre vagy koktélra.

A leghosszabb túra 15 km hosszú és legalább három óra evezést igényel, mi ezt választottuk. Csak gyakorlott evezősöknek ajánlanám, mert a túra vége felé már mi is úgy éreztük, hogy kicsit túlvállaltuk magunkat. Az út szintén Cesky Krumlov északi részéről indul, majd a város után magunk mögött hagyjuk a nyüzsgést és egyre beljebb hatolunk a vadregényes erdőbe. A nyugodt, civilizációtól távolinak tűnő szakaszokat néhány kilométerenként eldugott kis kempingek és tábortűznél grillező, sátorozó fiatalok színesítik. Az érintetlenebb részeken gyönyörű szürke gémeket is láthatunk.

Túránk Zlatá Korona városkájában ér véget, ami körülbelül 10 kilométerre fekszik Cesky Krumlov centrumától. A kiszálló hely mellett egy hangulatos parti vendéglőben pihentünk ki az evezés fáradalmait.

Itt felfedeztem, hogy a cseheknek is van egy langos nevű étele és nagyon kíváncsi lettem, ez vajon azonos-e a mi lángosukkal, így rendeltem egyet. Nem tudom mennyire elterjedt ez a langos, mert a cseheknél máshol még nem találkoztam vele. Végül nem az általunk ismert lángost kaptam, hanem egy krumplis lepényt, melyet leginkább a tócsnihoz tudnék hasonlítani, ezt a csehek magában vagy húsos-paradicsomos feltéttel fogyasztják. Érdemes kipróbálni ezt a cseh specialitást, ha máshol is belebotlik az ember.

A cikkben előforduló képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. ©Dinner al fresco

A szilvás alma smoothie gyors megoldás egy nehezen induló a reggelen. Hétközben gyakran nincs időm reggelizni, ilyenkor jön a képbe ez a csodálatos reggeli. A szilvás alma smoothie tele van vitaminnal, fehérjével és rostokkal, minden megvan benne, ami egy tökéletes reggelihez kell.

Ha igazán rusztikus hatást akarok elérni, akkor meg sem hámozom az almát és a szilvát, ezzel extra rostokat viszek be a szervezetembe. Reggeli edzést követően fehérjeport is lehet hozzá adni, hogy még táplálóbbá váljon.

HOZZÁVALÓK (2 főre):

1 db banán
3-4 db szilva
2 db alma
5dl tej (szója vagy sima)
1 kanál méz

ALAPANYAGOK:

Az alapanyagok kiválasztásánál elsődleges szempont a vegyszermentesség. Érdemes bio terméket választani, de ha ismerünk megbízható őstermelőt, akkor piacon is be lehet szerezni.

Az alma smoothie fő összetevője az alma, amiből nem célszerű savanyú almafajtát választani, a legalkalmasabb a Gala és a Jonagold.

A szilva kiválasztásának fő szempontja a megfelelő érettségi fok, ne legyen túl fiatal, mert akkor még keméy és savanyú, valamint a túlérett sem jó. A választandó fajták közül a következők a legjobbak: Stanley, President és Bluefre

A banán lehetőleg szintén legyen bio és sárga, mert a zöld banánban még túl sok a keményítő, ami elrontja az alma smoothie ízét.

ELKÉSZÍTÉS:

Az elkészítés roppant egyszerű, az alma és a szilva esetében kimagozzuk a gyümölcsöt, a banánt meghámozzuk és egy turmixgépbe dobáljuk. Ha nem elég nagy teljesítményű a gép, vágjuk kisebb darabokra a hozzávalókat. Csorgassunk a turmixba egy kanál mézet és adjuk hozzá a tejet. Addig turmixoljuk az egészet, míg egy egzséges sűrűségű  alma smoothie -t nem kapunk.

TIPP:

Ha szeretnénk kicsit feldobni az italt, tehetünk bele fűszereket, például bazsalikomot, vagy mentát, esetleg fahéjat, ami tökéletesen passzol a szilvához. Ezekkel még frissítőbb és egészségesebb ez a nagyszerű reggeli turmix.

A cikkben előforduló képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. ©Dinner al fresco

[caption id="attachment_573" align="aligncenter" width="800"] Fotó: Markburger83 commons.wikimedia.org[/caption]

A sör készítésének és fogyasztásának természetesen Bajorország a fellegvára. Csak ebben a tartományban több, mint 200 sörfőzde található és az egy főre jutó 280 liter sörrfogyasztással is messze világelsők. Törvényileg szabályozzák a sör minőségét és itt a Weisswurst reggelihez is sört illik inni, mert a bajorok szerint ez hozzá tartozik. Külön szavuk van az esti sörre (Feierabendbier), mert itt a sör nem csak ital, hanem a nemzeti tudat része.

A BAJOR SÖRTISZTASÁGI TÖRVÉNY

1513-ban Bajorországban érvénybe lépett a Reinheitsgebot, ami kimondta hogy a sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Ez a törvény nagy mérföldkő volt a sörfőzés történetében. A korábbi kétes minőségű, fűszerezett, kevert főzeteket felváltotta a kiváló minőségű, ellenőrzött alapanyagokból készülő sör.

Ez a rendelet a sör árát is meghatározta, a sör fajtájától és az évszaktól függően, ezzel is megelőzve, hogy a kocsmárosok tisztességtelen haszonra tegyenek szert.

A SÖRKERT

A sörkert fogalmát talán senkinek nem kell bemutatni, hiszen aki már járt Bajorországban, az ismeri ezeket a hangulatos kis kerthelységeket. Ezek története egészen a 19. századba, Münchenbe nyúlik vissza.

[caption id="attachment_575" align="aligncenter" width="800"] Fotó: Martin Falbisoner commons.wikimedia.org[/caption]

Az alsóerjesztésű sört csak a hideg hónapokban lehetett készíteni, mert az erjedés 4és 8 fok között indul meg. Hogy nyáron is megfelelően tudják tárolni a sört, mély pincéket ástak, ahova télen behordták a jeget, ezáltal hűvös maradt a nyári hónapokban is. A pince feletti területet beültették gesztenye fákkal, amik megvédték a talajt a nap forró sugaraitól, így nem melegedett fel a pince.

A vendégek hozták magukkal a korsóikat és helyszínen fogyasztották el a hordókból frissen csapolt sört. A kényelem érdekében padokat állítottak a fák árnyékába. Ételt nem szolgáltak fel ezeken a helyeken, mindenki maga hozta az uzsonnáját (Brotzeit). Manapság már szinte mindenhol szolgálnak fel valamilyen ételt, viszont az ember még most is magával viheti a szendvicsét a “bajor sörkert rendelet” értelmében.

AZ OKTOBERFEST

Minden év szeptember utolsó előtti szombatján nyitják meg a világ legnagyobb sörös rendezvényét a müncheni Oktoberfest-et. Két hét alatt közel 6 millió ember látogatja meg a fesztivált és 7.5 millió liter sört isznak meg.

Az Oktoberfestet először 1810-ben rendezték meg Ludwig trónörökös és Therese von Sachsen-Hildburghausen esküvőjének tiszteletére. Ezután minden éveben megemlékeztek a nászról, ám csak később kezdtek sört mérni. Az Oktoberfest eleinte a lovassport ünnepe volt. Később már ringlispil és óriáshinták is csábították a szórakozni vágyókat.

Napjainkban az Oktoberfest egy hatalmas búcsúhoz hasonlít, hatalmas sörsátrakkal, körhintákkal, hullámvasúttal és minden vásári nyalánksággal.

Egy kifejezetten erre az alkalomra főzött sört szolgálnak fel literes korsókban , a Märzen-t, amely magasabb alkoholtartalmú és sötétebb színű ital. Ennek a hagyománya onnan ered, hogy törvényileg tiltott volt a sörfőzés a nyári hónapokban, ezért az utolsó tavaszi főzeteket erősebbre erjesztették, hogy elálljon őszig.

Jellegzetes fesztiválétel a grillcsirke és a sült csülök, valamint az óriás bajor perec. A Oktoberfest látogatói túlnyomó részt tradicionális bajor viseletben vannak (bőrnadrág, dirndl). A beöltözés olyan népszerű, hogy a külföldi turisták is átvették a hagyományt.

A MÜNCHENI SÖR

Ha bajor sör, akkor München. Ez a város ad otthon a tartomány leghíresebb sörfőzdéinek.

[caption id="attachment_580" align="aligncenter" width="800"] Fotó: pixabay.com[/caption]

Hofbräu

A bajor állam tulajdonában levő Hofbräu sörfőzde egyike Bajorország nemzeti szimbólumainak. A münchen belvárosában elhelyezkedő több mint 1 hektáros Hofbräuhaus a mai napig az egyik legnagyobb turista látványosság.1589-ben alapította V. Vilmos, bajor herceg és a mai napig állami kézben van.

Augustiner-Bräu

A város legrégebbi sörfőzdéje, az Augustiner-Brau. Az Augustiner kolostort 1294-ben alapították és 1328-ban már bizonyíthatóan sört főztek. 1803-ban átköltöztették a gyárat a városba, a híres Neuhausser Strasse-ra, amit később átépítettek és jelenleg Augustiner Keller néven működő 5000 férőhelyes söröző található itt.

Hacker-Pschorr

A Hacker-Pschorr története a XV. század elejéig nyúlik vissza. A Hacker család híres sörgyárat üzemeltetett, majd 1793-ban oseph Pschorr sörfőzőmester feleségül vette a gyártulajdonos lányát. 1972-ig külön üzemelt a Hacker és a Pschorr sörgyár, majd egyesült és 1980-ban A Paulaner cégcsoport tulajdonába került.

Paulaner

A München melletti pálos rend kolostorában 1634 óta főznek sört. A XIX. század elején magánkézbe került a serfőzde. Franz Xaver Pacherl folyamatos technológiai fejleszéseinek köszönhetően (gőzgép, pincehűtés) átvészelte a főzde a világháborúkat és mára meghatározó szereplője a bajor piacnak.

Spaten-Franziskaner-Bräu

Ezt a régi főzdét először 1397-ben említik a források, akkor még Welser sörfőzde néven. Később többször gazdátcserél a gyár és csak 1867-re lesz München város egyik meghatározó sörgyára. A XX. századtól jelentős mennyiséget exportál Észak-Amerikába. 1922-ben egyesül a Spaten és a Franziskaner, ezzel München söróriásai lesznek, 1992-ben már évi 1 millió hektólitert termelnek. Mára a gyár az InBev csoport tulajdona, a Löwenbrau sörgyárral együtt.
A Spaten a tradícionális bajor sörök képviselője, a Franziskaner pedig búzasörök kedvelőinek a kedvence.

Kézműves sör

Bajorországot sem kerülte el a kézműves sör hullám. A bajor sörök minősége eleve igen magas, ám vannak főzdék, akik ezzel sem elégednek meg és kisüzemekben kézműves technológiával készítenek különleges maláta és komló fajtákkal söröket. Egyik legnépszerűbb kézműves műhely a Crew Republic, amit két sörfőző a dél-tiroli Mario Hanel és a sváb Timm Schnigula alapított.

A cikkben előforduló egyes képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. © Dinner al fresco

[caption id="attachment_564" align="alignnone" width="780"] Fever Tree Tonic, eszpresszó, jég és már kész is a frissítő kávékoktél! Forrás: Fever Tree Tonic[/caption]

A tonikos kávé talán az eddigi legizgalmasabb kreáció, amit kóstoltam. A Brit Kelet-indiai Társaság világába repít minket ez a hűsítő kávé. Azért nagyszerű kombináció, mert a kávé savassága és a tonik édes kesernyéssége tökéletes harmoniát alkot. Azoknak is ajánlom, akik nem nagy tonik rajongók, mert ez megváltozik, ha megkóstolod.

A tonik egy kinin tartalmű üdítő, ami úgy született meg, hogy a gyarmatokon kinin port kellett szedni a malária megelőzésére, viszont ez olyan borzalmasan keserű volt, hogy a britt tisztek szódával és cukorral keverték, ebből lett a tonik. Később persze egy kis gin is került a pohárba, hogy elviselhetőbb legyen a kiküldetés. Legjobb választás a Fever Tree prémium tonik, de más hasonló minőségű termék is elérhető a piacon. A Scweppes és Kinley termékeket csak végszügség esetén használjuk, mert ezek már a nagyipari igényekhez vannak igazítva, jelentősen eltérnek az eredeti tonik ízétől.

Ahhoz, hogy igazán jó legyen a tonikos kávé, egy világos pörkölésű kávéra lesz szükség, mert ez még nem túl testes, hanem citrusos, könnyed és gyümölcsös ízvilágú. Legjobb beszerzési forrás az internet, ahol magyar pörkölők kávéi közül is választhatunk, például a Casino Mokka kávék közül, de akár a Frei Café-ban is érdeklődhetünk.

TONIKOS KÁVÉ

Hozzávalók 2 főre:

14 gramm világos pörkölésű kávé

250ml Tonik

zúzott jég

Elkészítés:

Ha van otthon egy jó minőségő eszpresszó gépünk, akkor főzzünk le 2 adag eszpresszót, majd hagyjuk kihűlni.

Két poharat töltsünk meg jégkockával, vagy tört jéggel, majd öntsük bele a tonikot, úgy, hogy hagyjunk helyet a kávénak. Óvatosan adjuk hozzá az eszpresszót. Ha elég lassan öntjük, akkor kialakul két szín, az alsó átlátszó tonik és a tetején a sötétebb kávé, a kettő között pedig az átmenet.

Ha igazán meg akarjuk bolondítani a jegeskávét, töltsünk 3 cl Hendrick’s Gint a pohár aljára, mielőtt elkezdjük hozzáadni a tonikot.

Fogyasztás előtt keverjük össze, hogy az ízek összeérjenek. Nagyon frissítő és energizáló ital a mindennapokban.

A cikkben előforduló egyes képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. ©Dinner al fresco

[caption id="attachment_531" align="alignnone" width="780"] Frites Atelier Hágában, az ajtóban a világhírű 3 Michelin csillagos séf, Sergio Herman áll. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

Valószínűleg ilyen extravagáns környezetben még nem sokan élvezhették az egyik legnagyobb kedvencünket, a sült krumpli t. Eddig csak a gyorséttermek, strandbüfék és trendi hamburgerezők jutottak eszedbe, ha megkívántál egy adag sültkrumplit? Úgy tűnik itt az ideje, hogy elkezdjük kicsit másképp gondolni erre az ételre.

A holland Sergio Herman sztárszakácsnak köszönhetően hamarosan végleg leszámolhatunk azzal a sztereotípiával, hogy sült krumpliról csak az egészségtelen vagy igénytelen fast food jusson eszünkbe. Herman legújabb vállalkozása az Frites Atelier Amsterdam, ugyanis garantáltan új dimenzióba helyezi a street foodról alkotott elképzeléseinket.

[caption id="attachment_525" align="alignnone" width="780"] Sült krumpli pastrami feltéttel, a füstölt borjúhúst a legjobb belga hentesektől szerzik be. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

Hollandiában az egyik legnépszerűbb utcai étel a sült krumpli, mely minden sarkon kapható, így érthető miért pont ezt az ételt szemelte ki magának Herman, aki szerette volna újraértelmezni és a legtöbbet kihozni belőle. Ebből az ötletből születetett meg a roppant elegáns és sikkes sültkrumplizó koncepciója, Frites Atelier. A Michelin csillagos séf a csúcsgasztronómiában megszokott kísérletezéssel és perfekcionizmussal állt hozzá a feladathoz és a végeredmény egészen elképesztő lett.

[caption id="attachment_527" align="alignnone" width="780"] Frites Atalier Amsterdam, a street food új világa. Forrás: nijboer.nl[/caption]

Már a hely sítlusának leírásánál is bajban vagyunk, hiszen a sült krumplit valahogy nehezen tudjuk összekötni egy gyönyörű márvány burkolatos, címeres, mozaik padlós környezettel. Az Ateliert leginkább egy nagyon elegáns kávézóhoz vagy cukrászdához tudnám hasonlítani, melynek középpontjában egy hatalmas márványpult áll, ahol a kiszolgálás történik.

[caption id="attachment_528" align="alignnone" width="780"] Csak friss, szezonális, helyi alapanyagokkal dolgoznak. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

Herman az Atelierben csak friss, regionális alapanyagokkal dolgozik, a burgonya az Antwerpenhez közeli holland Zeeland nevű régióból érkezik. 
Az étteremben több féle burgonyával dolgoznak, melyeket nagy gonddal választottak ki a Hollandiában fellelhető közel száz fajtából. 
Külön érdekesség, hogy hónapról hónapra más-más fajtákkal dolgoznak, attól függően melyik burgonya a legjobb ízű és minőségű abban az időszakban.

[caption id="attachment_529" align="alignnone" width="780"] Sergio Herman, hitvallása a kiváló étel. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

A krumplihoz választható szószok megalkotásánál is hasonló gondossággal járt el a holland séf, mindegyik saját, egyedi kreáció. A Frites Atelier az állandó szósz kínálat (béarnaise, klasszikus belga, bazsalikomos, borsos illetve szarvasgombás) mellet szezonális különlegességeket is felvonultat, mint a new yorki pastrami vagy a flamand pörkölt. Az már csak hab a tortán, hogy a szószokat gyönyörű hófehér, rézcsapos kerámia hordókból szervírozhatjuk magunknak.

[caption id="attachment_530" align="alignnone" width="780"] Címeres fehér hordókban várnak minket a legfinomabb szószok. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

[caption id="attachment_534" align="alignnone" width="780"] Sült krumpli flamand pörkölt szósszal és friss fűszerekkel. ©fritesatelieramsterdam[/caption]

A sült krumpli mellé Herman szezonális biozöldségekből álló quinoás, fetás salátát álmodott meg, melyet az egeszségtudatos vendégek akár magában is fogyaszthatnak. 
Az szinte magától értetődő egy ilyen helyen, hogy minden étel tartosítószer, színezék és ízfokozó mentes.

A különleges Frites Atelier egyelőre csak Hágában működik, de hamarosan újabb üzletek nyílnak Amszterdamban, Utrechtben és Arnheimban is. A távolabbi cél pedig a nemzetközi terjeszkedés, ami valószínűleg gyors és nagyon sikeres lesz, ebben egészen biztos vagyok.

Nemrég fedeztem fel egy szuper joghurtfélét, ami Izlandról származik, a skyr-t, amiből csodás desszert készíthető. Egészen sűrű, krémes és savanykás. Állagához képest meglpően alacsony a zsírtartalma (0,5%), ehhez pedig egy 12%-os fehérjetartalom társul, ezért szuper alapanyag egy könnyű és tápláló reggelihez, vagy desszerthez. Már a vikingek is készítették a Skyr-t. Olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál, a 20%-os tejfölhöz hasonlít leginkább. Tradícionálisan tejjel keverik és cukorral a tetején szolgálják fel, de mostanság inkább a gyümölcsjoghurtot helyettesíti.

A következő desszert recept egy izgalmas kombinációja az édeskés, savanykás skyrnek és a fűszeres, szirupos malz öntetnek. A malz nem más, mint egy német cukros üdítő, amit malátából készítenek. Ha nem tudjuk beszerezni, jó minőségű sörrel helyettesíthetjük, ebben az esetben kicsit több mézre lesz szükségünk.

HOZZÁVALÓK: 500 ml Skyr vagy görög joghurt
1 evőkanál méz
1 marék kesudió
6db szilva
3dl malz vagy világos sör
frissen őrült bors
1/2 tk fahéj
1/2 tk szerecsendió

1. A JOGHURT ELŐKÉSZÍTÉSE: A kesudiót aprítsuk fel késsel, majd felezzük el. Az egyik felét keverjük bele a skyrbe. Nagy mozdulatokkal keverjük fel a skyrt, ezáltal sokkal krémesebb lesz az állaga. Miután összekevertük a kesudióval, töltsük nagyobb poharakba és tegyük a hűtőbe.

2. MALÁTÁS SZILVA ÖNTET Amíg a skyr a hűtőben pihen, addig egy lábasban tegyük fel forrni a malzot (vagy sört), közben pedig kockázzuk fel a szilvát. Ahogy forr a malz, egyre több nedvesség távozik belőle és sűrűsödni kezd, ekkor adjuk hozzá a mézet és a fűszereket, végül pedig a szilvát. Azért adjuk a végén a szilvát, mert ha már érett, hajlamos hamar szétfőni és akkor lekvár lesz belőle, mi viszont szeretnénk megtartani egy kis gyümölcsös, friss ízt.

3. TÁLALÁS Ha elkészült az öntet, hagyjuk kihűlni, különben ha forrón a skyrre öntjük, kicsapódik a fehérje.
Vegyük ki a hűtőből a behűtött poharakat, majd mindegyik tetejére öntsünk egy kis szószt. Végül tegyünk rá egy kis frissen őrölt borsot, ami kiemeli a fűszerek ízét és a maradék kesudióval díszítsük a poharat.

[caption id="attachment_517" align="aligncenter" width="780"] VÖRÖSHERE                                                                                                                         Foto: wikipedia.org[/caption]

TIPP: Ha van otthon citromfű vagy menta levél, azt is tehetünk a tetejére, ezzel még szebbé téve a kompozíciót. Az igazán ínyencek tehetnek egy kis csilit a mártásba, ezzel kissé megbolondítva az ízeket.

A cikkben előforduló képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. ©Dinner al fresco

Már csak néhány hét és szeptember 17-től ismét megnyitja kapuit a világ leghíresebb sörünnepe, az Oktoberfest. A híres müncheni sörfesztivál évről-évre több milliónyi vendéget vonz szerte a világból a bajor fővárosba.

Az első Oktoberfestet 1810-ben rendezték meg, mikor is Lajos bajor herceg feleségül vette a szász Terézia hercegnőt, és az esküvőt követő lakodalomra minden müncheni polgár hivatalos volt. A mulatságot az evés-iváson kívül még sportprogramok is színesítették, mert a trónörökös nagy rajongója volt az olimpiai játékoknak. A fesztivál jelenlegi formája csak a 19. század végén alakult ki, a jól ismert sörsátrakkal, zenekarokkal, körhintákkal és egyéb szórakoztató elemekkel.
 A tradició azóta is folytatódik és idén a 183. Oktoberfestre készülnek a müncheniek.

Az Oktoberfestet a nyár végén már kiemelt figyelem kíséri és a napokban mutatták be a rajongók és gyűjtők nagy örömére az esemény hivatalos sörkorsóit. A fesztiválra ugyanis 1978 óta minden évben egyedi motivumokkal ellátott korsókat készítenek. Az 1 literes kerámiából készült korsók (Maß) ón-fedeles változatai is nagyon népszerűek.

[caption id="attachment_481" align="alignnone" width="780"] Ünnepi Oktoberfest korsók 2016. © Oktoberfest.de[/caption]



A korsókra kerülő képet, ami egyben az esemény hivatalos reklámplakátján is szerepel, minden évben egy plakátdesign pályázaton választják ki. 
A nyertes pályaművet idén két müncheni diáklány, Linda Sophie Schultheiss és Susanna Schneider tervezte.

[caption id="attachment_484" align="alignnone" width="595"] A 2016-os hivatalos Oktoberfest plakát. © Oktoberfest.de[/caption]

A plakáton a rózsaszín háttérben egy hatalmas óriáskerék és két önfeledten ünneplő alak látható, akik szív-, perec- valamint korsó formájú léggömböket tartanak. 

A tervezők a rózsaszín háttérrel igyekeztek a “fesztivál női oldalát” hangsúlyozni, ugyanis 
az Oktoberfest a müncheni lányok, nők körében is legalább olyan népszerű, mint férfitársaiknál. Az év legfontosabb eseményén a müncheni, valamint bajor nők büszkén viselik népviseletüket, a Dirndl-t.

Az Oktoberfest számokban



A rendezvénynek otthont adó Theresienwiese 42 hektár nagyságú terület, melyből 31 hektáron zajlik a fesztivál. Összesen 144 vendéglátóegység kínálatából válogathatunk az Oktoberfesten, ezek közül 37 sörsátor 119.000 hellyel várja a látogatókat. A legnagyobb sörsátorral a Hofbräu sörfőzde rendelkezik, mely 11.000 vendéget képes vendégül látni.
 A tavalyi, 2015-ös évben a közel 6 millió látogató 7.5 millió liter sört fogyasztott el a három hetes fesztiválon.

Megszokhattuk már, hogy állandóan újabb és újabb diéták, táplálkozás és életmód trendek jelennek meg. Az évezred elején még az Atkins diéta, a low carb, a vegán és a bio ételek voltak a sláger, aztán néhány éve elérte Magyarországot is a paleo majd a "minden mentes" őrület.

Így táplálkozásunk állandó változásban van, ahogy évente változnak az elképzelések is arról, vajon mi lenne a legegészségesebb, legtermészetesebb, legenergetizálóbb táplálkozási- vagy életmódforma számunkra.

A tehetősebb fogyasztói rétegekben állandó az igény az újabb és újabb gasztronómiai világmegváltó ötletekre, legyen az biozöldség, mandula- és gesztenyeliszt, vagy éppen a dél-amerikai esőerdőből származó superfood.

A nagy egészségtudatosságban és szuper egészséges életmódra való törekvésben talán sokan elfelejtik, hogy a legújabb élelmiszer divathóbortoknak milyen ára van a környezetre nézve.

Ahogy már kimutatták, hogy a vegetáriánus életmód sajnos egyáltalán nem kíméli a Földet. A különböző ritka élelmiszerek iránt kialakuló hirtelen igényt sem egyszerű kielégíteni, vegyük például a trendi, egészségtudatos nyugati embert, aki egyik napról a másikra  a pirítós helyett inkább egy chia pudinggal kezdené a napot.

Azt is megfigyelhettük már, hogy ha mindig a legújabb trendeket akarjuk követni az étkezésben, akkor bizony mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni. Persze az egészségért semmi sem drága, gondolhatnánk. De vajon tényleg ezek a mesterségesen módosított, szénhidrát csökkentett, minden mentes, fél világon átutaztatott élelmiszerek jelentenék számunkra az egészséges és boldog jövőt?

A sok különböző irányzat közül számomra és talán a környezetünk számára is legkedvesebb a slow food mozgalom, melyet kiemelten támogatandónak tartok.

A slow food mozgalom pont abból a felfedezésből indul ki, hogy a globalizáció, az uniformizált tömegtermelés és a különböző táplálkozási divatok hatására elveszítjük a kapcsolatot valódi környezetünkkel és hagyományainkkal. A slow food irányzat követőinek célja az egyes országok és régiók gasztronómiai hagyományainak és sokrétűségnek a megőrzése.

Az elmúlt években lassan, de biztosan hazánkba is begyűrűzött a regionális termékek és a termelői piacok trendje. Regionális termékeknek nevezzük egy adott körzetből származó termékeket, melyeket jellemzően helyben értékesítenek, ezzel garantálva a frissességet és gazdasági lehetőségeket teremtenek a termelőknek. Ha a vásárló előszeretettel választ a helyi kínálatból, akkor az importált termékek árai nem, vagy kevéssé befolyásolják az őstermelőket.

A regionális irányzatot nem nevezném újdonságnak, hiszen Nyugat-Európában mély hagyományai vannak, ott az emberek tudatosan helyi termékeket választanak. Inkább a nagyvárosi gasztro szcéna fedezte fel újra magának, hogy milyen fontos is a friss és jó minőségű alapanyag.

Ha belegondolunk a szüleink idejében még nálunk is az számított megszokottnak, hogy az emberek minden hétvégén kimentek a piacra vagy hétközben a zöldségesnél, hentesnél vásároltak, ahol szintén helyi termékeket árusítottak.

Visszatérve Európára, a régió és regionalitás mint egy fajta hitvallás nagyon fontos szerepet játszik az ott élők mindennapjaiban és kultúrájában. Jó példa erre Spanyolország, Olaszország vagy akár Németország is, ahol a tartományoknak és azon belül régióknak önálló kultúrája, gasztronómiája és identitása van.

A gazdálkodókat és a kisebb manufaktúrákat, üzemeket rendkívüli összetartás jellemzi, erős érdekvédelmi szövetségeik vannak, amelyek összefogva segítik egymást, biztosítva ezáltal a minőségi termelést és a családi gazdaságok fennmaradását.

Az egyes német tartományokban például kifejezetten jellemző, hogy a helyi boltokban a régióban működő sörfőzdék sörei kaphatóak, de ez a zöldségekre és a többi élelmiszerre is igaz. A különböző régiók folyamatosan reklámozzák a jellegzetes termékeiket, ezáltal a vásárlók előszeretettel vásárolják a megbízható minőségű regionális termékeket, mint például a berchtesgadeni tej, vagy a rheinhesseni bor.

Én úgy látom, Magyarországon még nincsenek kellően a köztudatban régióink, megyéink kulturális és kulináris sajátosságai. A régiós marketing erősítése, hagyományaink felélesztése fontos lépcsőfoka további gasztronómiai fejlődésünknek. A hagyományok felelevenítése mellett azonban úgyanolyan elengedhetetlen, hogy tudatosabban vásároljunk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon keveset főznek az emberek, főleg Nyugat-Európában aggasztó ez a trend, ahol a félkész és készételek piaca hatalmasra duzzadt. A főzés és az alapanyagok ismerete vitális kérdés a gasztronómiai fejlődésben, hiszen a fogyasztónak tudnia kell, hogy mit vesz és hogy az adott termék vagy étel miért kerül annyiba, amennyibe.

Napjainkban mikor sorra nyílnak az "újhullámos" kulináris vállalkozások és egyre több csillagot kapnak magyar éttermek, fontos, hogy ne csak az étteremben legyünk igényesek, hanem ezt már saját hütőszekrényünknél kezdjük el. Nekünk vásárlónknak nagy szerepünk van közösségünk és régiónk fejlődésében azáltal, hogy helyben termelt minőségi alapanyagokat válasszunk a boltban, ezzel ugyanis keresletet teremtünk rájuk, ami biztosítja a magyar családi gazdaságok jövőjét.

Bár sokan igyekeznek a helyi alapanyagokat drága, divatos, könnyen eladható köntösbe bújtatni, de szerencsére, ha leleményesek és figyelmesek vagyunk, igazán jó áron is hozzájuthatunk kíváló alapanyagokhoz, helyi forrásokból.

A hátszín egy igen kiváló húsfajta, puhaságában, omlósságában és ízletességében hasonlít a bélszínhez, csupán olcsóbb. A marha derekának alsó, felső és oldalsó részéből vágják. Ehhez a kiváló húshoz választottam könnyed köretnek az édesburgonya pürét. Az édesburgonya püré édeskés fűszeressége kiválóan megy a frissen szedett rókagomba egyedi ízvilágához. Ez a recept egy egzotikus erdei kalandozásra invitál.

HOZZÁVALÓK: (2 főre)

2x100g Hátszín
100g Rókagomba
400g Édesburgonya
50g Vaj
200ml joghurt (paleolit verzióhoz kókusztej)
curry
só és bors

[caption id="attachment_454" align="aligncenter" width="780"] Steve A Johnson - Flickr.com[/caption]

ÉDESBURGONYA: (30 perc)
A felkockázott édesburgonyát főzzük sós vízben 20-25 percig, amíg puhára nem fő, majd szűrjük le. Adjunk a leszűrt burgonyához egy darab vajat és az egészet alacsony hőmérsékleten tartva kezdjük el összetörni. Adjunk hozzá egy kis joghurtot és az édesburgonya töretet addig higítsuk, amíg krémes, de nem folyós állagot kapuk. Ezt a halmazállapotot legkönnyebben egy kézi habverővel érhetjük el. Ha elkészült a krém, adjunk hozzá egy csipet sót és borsot, természetesen frissen őröltet és egy kávéskanálnyi curry port. Az édesburgonya édeskés alapízének kell dominálni, amit a curry fűszeressége és a joghurt savanykássága kiegészít. Semmi esetre se fűszerezzük túl. Ha készen vagyunk tegyük a tűzhely legalacsonyabb fokozatára az edényt, ezzel melegen tartva és néha keverjük meg.

HÁTSZÍN: (10perc)
Egy serpenyőben melegítsünk olajat, majd ha már forró tegyük bele a hátszín szeleteket. Pirítsuk meg mindkét oldalát, hogy vékony kéreg képződjön, ezzel minden nedvességet és ízt a húsba tudunk zárni. Tegyük a húsokat 180 °C-ra előmelegített sütőbe pár percre. Fontos, hogy ne hagyjuk benn sokáig. Használjunk maghőmérőt (ma már a legtöbb szupermarketben kapható) hogy elérjük a rare (52-57°C) vagy medium (60°C) állapotot. Zárjuk el a sütőt és nyissuk ki, hagyjunk pár perc pihenést a húsnak.

TIPP: Soha ne süssünk túl semmit. A lehető legkevesebb hőkezelést alkalmazzuk a hús és a gomba esetében is, éppen csak megváltoztatva a szerkezetét, ezzel egy sokkal szaftosabb, ízesebb végeredményt kapunk. Ha esetleg még nyersnek ítéljük, lehet tovább sütni, viszont egy jól átsütött ételt már nem tudunk megmenteni.

RÓKAGOMGA: (5 perc)
A serpenyőt, amiben a hátszín sült, újra melegítsük fel, ha kell pótoljuk a zsiradékot, majd dobjuk bele a rókagomba egészét. 3-4 percig süssük és forgassuk. Kóstoljuk meg, ha elkezdett már megpuhulni és szaftos, ízletes az állaga, akkor kész van. Nagyobb gombák esetén hosszabbodhat a sütési idő.

TÁLALÁS: Az étel színgazdagsága miatt igazán különleges és rusztikus összhatást érhetünk el, ha sötét színű tányéron, palán, vagy deszkán tálaljuk. A hátszín és a rókagomba igényel némi frissen őrölt fekete borsot és sót, amit közvetlenül tálalás előtt tegyünk rá. A hátszín tetejére tehetünk egy kis darabot a maradék vajból.

Nyomtatható verzióért kattints ide

A cikkben előforduló képeket és szöveges tartalmakat a szerzői jog védi. ©Dinner al fresco