[caption id="attachment_284" align="aligncenter" width="1021"] Forrás: schlosswirtjuval.it[/caption]

A világ számára Reinhold Messner a hegymászás ikonikus alakja, egy extrém kalandor, egy élő legenda. A férfi, aki monszun idején mászta meg egyedül a Mount Everestet oxigénpalack nélkül. Azon kevesek közé tartozik, akik megmászták az összes 8000 méteres csúcsot. Szülőföldjén, Dél-Tirolban viszont egyszerűen csak Reinholdként emlegetik, a nép egyszerű gyermeke, aki sosem feljetette el gyökereit. Szíve mindig visszahúzta az alpesi hegyvidékre, ahol a ma 71 éves hegymászó nyugdíjas éveiben egy igazi biogazdálkodó paradicsomot hozott létre. Az észak-olasz Merano városkája közelében található a Messner birtok, melynek központjában az 1000 méter magasságban fekvő Schloss Juval áll.

[caption id="attachment_287" align="aligncenter" width="992"] Forrás: schlosswirtjuval.it[/caption]

A hegy tetején álló középkori vár ad otthon, a Messner Mounatin Museum-nak, valamint itt él a hegymászó is családjával az év egy részében. A kastélyhoz két gazdaság tartozik, ami szinte az egész hegyoldalt elfoglalja és ezeken folyik a gazdálkodás.

Ahhoz, hogy a kastély a mai pompájában díszeleghessen, hosszú út vezetett. Reinhold Messner elmondása szerint, mikor megvette az épületet, mindent dzsungel borított és bozótvágóval kellett áttörni a vadon elburjánzott növényzeten, hogy egyáltalán meg lehessen közelíteni a házat. A romos épületet azóta tetőtől-talpig újjávarázsolták, melyet a Messner családon kívül az ide érkező vendégek és látogatók is megcsodálhatnak.

[caption id="attachment_286" align="aligncenter" width="986"] Forrás: schlosswirtjuval.it[/caption]

Ahhoz, hogy eljussunk a kastélyban található kis fogadóhoz tekervényes szerpentínen kell felkapaszkodnunk, ami azonban megéri a fáradozást, hiszen a hegytetőn páratlan kilátás vár minket. Az úton felfele haladva szőlőültetvénnyel, almafákkal, bogyós bokrokkal, juhokkal, kapirgáló tyúkokkal találkozunk, melyek mind a Messner birtokhoz tartoznak. A biogazdaság és a borászat mellett fogal helyet a birtok egy fontos láncszeme, a fogadó, ahonnan a bevétel származik és ahol prezentálják a közönségnek, hogy milyen termést kínál a farm.

A hegymászó egy speciális munkakör és ritkán fizetnek nyugdíjbiztosítást, így járt Reinhold Messner is, aki úgy döntött másképp gondoskodik nyugdíjas éveiről.
A kastély megvásárlása és felújítása után vette bérbe a két gazdaságot, amik a birtok gerincét adják. A cél az volt, hogy mindent maguk termeljenek meg, ami a fogadó étlapján szerepel. Ebben a segítségére volt a két generációk óta itt élő és gazdálkodó család, akiktől a földeket bérelte. A birtokon ma már nem csupán a gyümölcsöt és a zöldséget termesztik maguk, de állatokat is tartanak, sőt a tüzifát is a saját erdejükben vágják. A fogadó a változatos, szezonális étlapjával, a saját borászatból érkező borral és a szárított házi tiroli sonkával minden igényt kielégít.

[caption id="attachment_285" align="aligncenter" width="965"] Forrás: schlosswirtjuval.it[/caption]

Reinhold Messner egy másik egyedi ötlettel is előállt. Egy óra utazásra a kastélytól, egy Solda nevű településen létrehozott egy jak farmot. A jak a tülkösszarvúak családjába tartozó állat, megjelenésre hasonlít a marhára, húsa nagyon egészséges, koleszterinben szegény és ízletes. Tartása nem igényel különösebb szakértelmet. Az állatokat a néhai Kelet-Németország területéről hozatta, oda pedig Mongóliából érkeztek. A jak nagyon szereti a hűvös éghajlatot, így az alpesi télben is otthonosan érzi magát, hiszen -40 Celsius fokig szabadban tartható. Nyáron felhúzódnak a farm meletti 1900 méteres hegyre, ahol nem kínozza őket a forróság. A jakokat kizárólag a húsáért tartják a farmon.
Az 1600-as években épült történelmi parasztudvar ad otthont a Yak&Yeti nevű étteremnek, ahol megkóstolhatjuk az alpesi konyha jellegzetes fogásait, természetesen jak húsból.

[caption id="attachment_292" align="aligncenter" width="960"] Forrás: messner-mountain-biwak.it[/caption]

Reinhold Messner a kulináris érdeklődését édesanyja alpesi konyhaművészetének köszönheti, bár utazásai során rengeteget tanult különféle népek gasztronómiájáról. Az évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok és élmények kulináris kalandorrá változtatták a hegymászót, aki utazásai során minden ételt megkóstolt: Élő halat evett Japánban, bogarakat Malajziában, juh szemet és fület pedig Kirgizisztánban. Valószínűleg nem ezek az ételek késztették arra, hogy a gasztronómia felé forduljon, de a helyi családok vendégszeretete és a helyi különlegességek minden bizonnyal mély nyomot hagytak benne.

Manapság már inkább gazdálkodónak tartja magát, nem hegymászónak. Fontosnak tartja, hogy továbbra is nagy dolgokat vigyen véghez. Összeszervezett 90 gazdálkodót a környékről, akik egyenként túl kicsik voltak a túléléshez és nyitott egy üzletet, ahol a termékeiket árulhatják. Azóta sokan követik gazdálkodási modelljét és átállnak az önnfenntartó gazdálkodásra.